Zsoltárok 94 HUNB

1. Uram, megtorlás Istene, megtorlás Istene, jelenj meg ragyogva!

2. Emelkedj fel, földnek bírája, fizess meg a gőgösöknek tetteikért!

3. Uram, meddig fognak a bűnösök, meddig fognak a bűnösök vigadni?

4. Hangoskodnak, kihívóan beszélnek, kérkednek a gonosztevők.

5. Tiporják, Uram, népedet, nyomorgatják örökségedet.

6. Gyilkolják az özvegyet és a jövevényt, megölik az árvákat.

7. Azt gondolják, nem látja az Úr, nem veszi észre Jákób Istene.

8. Térjetek észhez, ti ostobák a nép közt! Ti esztelenek, mikor jön meg az eszetek?

9. Aki a fület alkotta, az ne hallana? Aki a szemet formálta, az ne látna?

10. Aki népeket fenyít meg, az ne büntetne? Hiszen ő tanítja ismeretre az embert!

11. Az Úr tudja, milyen hiábavalók az ember gondolatai.

12. Boldog az az ember, akit te megfenyítesz, Uram, és megtanítasz törvényedre,

13. hogy megóvd a rossz napoktól, míg a bűnösöknek megássák a sírját.

14. Nem taszítja el népét az Úr, nem hagyja el örökségét.

15. Mert diadalra jut még a jog, és azt követi minden tiszta szívű ember.

16. Ki kel védelmemre a gonoszok ellen? Ki áll mellém a gonosztevőkkel szemben?

17. Ha az Úr nem segített volna rajtam, én már a csend honában laknám.

18. Mikor azt gondoltam, hogy roskad a lábam, szereteted, Uram, támogatott engem.

19. Ha megtelik szívem aggodalommal, vigasztalásod felüdíti lelkemet.

20. Vállalhatsz-e közösséget a romlottság ítélőszékével, mely a törvényesség látszatával nyomorúságot idéz elő?

21. Az igaz embernek életére törnek, az ártatlan embert elítélik.

22. De nekem az Úr a váram, Istenem az oltalmam és kősziklám.

23. Ellenük fordítja saját gazságukat, megsemmisíti őket saját gonoszságuk által, megsemmisíti őket Istenünk, az Úr.