Zakariás 11 EFO

1. Tárd ki kapuidat, Libanon földje, hogy tűz pusztítsa cédrusaidat!

2. Jajgassatok, ti fenyők, mert a cédrusok már ledőltek! Hogy elpusztultak a hatalmasok! Jajgassatok ti is, Básán tölgyei, mert a járhatatlan erdőrengeteg a földre döntve hever.

3. Pásztorok keserves sírása hallatszik, mert dús legelőik elpusztultak! Még az oroszlánok is panaszosan ordítanak, mert tanyájuk odalett, a Jordán-menti sűrűségnek vége!

4. Ezt mondta nekem Istenem, az Örökkévaló: „Legeltesd a levágásra szánt juhnyájat!

5. Mert akik megveszik a nyájat, mind levágják őket — kímélet és lelkiismeret-furdalás nélkül. Akik pedig eladják, azt mondják: »Áldott legyen az Örökkévaló, mert meggazdagodtam!« Bizony, ezt a nyájat még a saját pásztorai sem szánják!

6. Én sem szánom többé e föld lakóit — mondja az Örökkévaló —, hanem kiszolgáltatom őket egymásnak és királyuknak. Megengedem, hogy ellenségeik elpusztítsák az országot — nem fogok senkit megmenteni!”

7. Így hát legeltettem a levágásra szánt juhnyájat a kereskedők számára. Két pásztorbotot vettem a kezembe: az egyiket „Kegyelem”-nek, a másikat „Egység”-nek neveztem. Így legeltettem a nyájat.

8. Egyetlen hónap alatt három pásztornak is felmondtam, és elzavartam őket. Elfogyott a türelmem, megharagudtam a kereskedőkre, és ők is meggyűlöltek engem.

9. Ezért azt mondtam nekik: Nem viselem gondját többé nyájatoknak! Pusztuljon a pusztulásra való, vesszen a veszni való! Akik pedig megmaradnak, egyék meg egymást!

10. Akkor fogtam az egyik botomat, a „Kegyelem” botját, és eltörtem. Így bontottam föl a szövetséget, amelyet az egész néppel kötöttem.

11. Így bomlott föl a szövetség azon a napon, és akkor értették meg a szegény juhok — akik figyeltek rám —, hogy amit tettem, azzal az Örökkévaló üzent nekik.

12. Azután ezt mondtam nekik: Ha jónak látjátok, fizessétek ki a béremet! Ha pedig nem, tartsátok meg! Akkor kifizettek: mindössze 30 ezüstpénzt kaptam.

13. Ekkor az Örökkévaló szólt hozzám: „Dobd ezt a nyomorúságos összeget a Templom kincstárába! Látod, ennyire becsültek engem!” Akkor fogtam a 30 ezüstöt, és bedobtam az Örökkévaló Templomának kincstárába.

14. Azután eltörtem a másik botomat, az „Egység”-et is. Így bontottam föl a Júda és Izráel közötti testvéri egységet.

15. Ekkor az Örökkévaló szólt hozzám: „Ismét szerezz magadnak rossz pásztornak való fölszerelést, és készülj a pásztorkodásra!

16. Ezzel jelezd, hogy én olyan valakit fogok vezetővé tenni ezen a földön, aki rossz pásztor lesz. Nem törődik azokkal a juhokkal, akik elpusztulnak, nem keresi meg az elkóboroltakat, nem gyógyítja meg a betegeket, nem legelteti az egészségeseket. Ellenben megeszi a kövér juhok húsát, és még a körmeiket is letöri.

17. Jaj ennek a pásztornak! Jaj a rossz pásztornak, aki sorsára hagyja nyáját! Fegyver sújtsa a karját és jobb szemét! Bénuljon meg karja teljesen, vakuljon meg jobb szemére egészen!”