Zakariás 7 EFO

1. Dárius király uralkodásának 4. évében, a 9. hónap, vagyis Kiszlév 4. napján az Örökkévaló szólt Zakariáshoz.

2. Ez a következőképpen történt: Bétel városának lakói követségbe küldtek Jeruzsálembe néhány embert: Száracert, Regem-Meleket és másokat. Azzal bízták meg őket, hogy imádkozzanak és könyörögjenek az Örökkévaló előtt,

3. és kérdezzék meg az Örökkévaló, a Seregek Ura Templomában szolgáló papokat, meg a prófétákat is, hogy választ kapjanak a kérdésükre, amely így szólt: „Sok éven keresztül, minden év ötödik hónapjában böjtöléssel és gyászolással emlékeztünk meg a Templom lerombolásának évfordulójáról. Folytassuk ezt, vagy abbahagyjuk?”

4. Akkor az Örökkévaló, a Seregek Ura ezt mondta nekem:

5. „Ezt mondd a népnek és a papoknak: »Az elmúlt 70 évben valóban böjtöltetek és gyászoltatok az ötödik és a hetedik hónapban. De vajon ezt az én kedvemért tettétek?

6. Amikor pedig esztek-isztok, nem magatoknak esztek és isztok?

7. Hiszen az Örökkévalónak ugyanezt az üzenetét hirdették nektek a régebbi próféták is, amikor Jeruzsálem még virágzó és népes város volt, falvak vették körül, s amikor még a déli és a nyugati dombvidék is megművelt és lakott terület volt.«”

8. Az Örökkévaló szólt Zakariáshoz:

9. „Ezt mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura: Minden helyzetben az igazságosságnak megfelelően döntsetek és cselekedjetek! Bánjatok egymással szeretettel és együttérzéssel!

10. Ne éljetek vissza az özvegyek, árvák, idegenek és szegények kiszolgáltatott helyzetével! Egymás ellen még csak ne is tervezzetek semmi rosszat!”

11. De hiába mondtam nekik, ők nem hallgattak rám, lázadoztak és vonakodtak engedelmeskedni, sőt bedugták a fülüket, hogy ne is hallják, amit mondok nekik.

12. Megkeményítették a szívüket, hogy az olyan lett, mint a kő, mert nem akarták meghallani a Törvény tanítását, sem a próféták üzeneteit, amelyeket az Örökkévaló, a Seregek Ura küldött Szelleme által a régi prófétákon keresztül. Emiatt haragudott meg rájuk oly nagyon az Örökkévaló, a Seregek Ura.

13. „Mivel hiába kiáltottam nektek, nem akartátok meghallani — mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura —, majd ti is kiáltoztok hozzám segítségért, de akkor én sem fogom meghallani!

14. Ezért szórtalak szét titeket idegen nemzetek közé, mint a forgószél a polyvát! Földetek pedig lakatlan és puszta lett, amelyen még utazó sem jár keresztül. Így lett lakói miatt a gyönyörű föld kietlen pusztasággá!”